SuperBike Magazin – A szemünk világa III.

Kedves Olvasó! Ebben a részben szeretnénk egy kis útmutatót nyújtani, hogy eligazodhass a szemüveglencsék sűrű erdejében. Ahogy a motorokra úgy a szemüvegekre is igaz, hogy különböző kihívásokhoz különböző megoldás szükséges.

Egyfókuszú szemüvegek. Ahogy az elnevezés is sugallja, egyetlen távolságra való. Vagy mégsem? Hogy lehet az, hogy van, aki állandóan viseli a szemüvegét, ha vezet, ha olvas. Nincs itt ellentmondás? Hogy lehet, hogy van, aki fel-le kapkodja, cserélgeti, vagy épp egyszer csak már nem is kell neki, vagy éppen eddig nem kellett, most meg hirtelen szükséges az olvasáshoz?

Dioptria szerint egy egyfókuszú lencse lehet pluszos, azaz domború, gyűjtő lencse. Viselőjüket a köznyelvben „távollátóként” emlegetik. Amikor úgy adódik, Őt kérd meg, hogy a csapos háta mögötti polcról, sorolja fel a piákat.

Mint minden viccnek, ennek is van valóság alapja. Az ilyen szemmel rendelkezőknek, bár szükségük lenne állandóan szemüvegre, de ők mégsem szívesen hordják. Ennek oka a szem természetes alkalmazkodó (akkomodáció) képessége. Egyszerűen fogalmazva, szemük előállít annyi plusz dioptriát, amennyi szükséges a távolság csökkenés függvényében. Közelre nézve ugyanis nagyobb dioptriára van szükség. Szemlencsénk ilyenkor összepréselődik, azaz domborúbbá válik, így állítva elő a megfelelő dioptriát. Akinek pluszos dioptria kell, de nem hord szemüveget, ugyan nem használ a szemének, de nehéz meggyőzni valakit, hogy kell a szemüveg, amikor azt tapasztalja, hogy lát anélkül is. Általában mindaddig így is marad, amíg a már korábbi cikkekben említett öregszeműség be nem üt, mint nagyapám pálinkája. Először jön az olvasó szemüveg. Begyűjti a család összes maradékát. Esetleg előfordul, hogy ami korábban olvasó szemüvegnek készült, szép lassan előlép állandó viseletű távoli szemüveggé. Aztán mikor már minden megoldás elvérzett, találkozunk az optikában.

Mínuszos, azaz homorú lencse. A köznyelvben „rövidlátóként” emlegetik őket. Ő képes rá, hogy 10 centiről, elolvassa az étlapot szemüveg nélkül is. Ellenben az utcán simán elmegy melletted, ha nem viseli a szemüvegét. Mondjuk, ismerek olyan motorost, aki a -2 dioptriát nem hordja. Neki azt szoktam mondani, hogy oké, csak ne gyere szembe, amikor én is motorozom. Általában igaz, hogy ők tényleg állandóan viselik a szemüvegüket, közelre, távolra egyaránt. Az ő esetükben is igaz az, hogy amíg fiatalok, simán alkalmazkodik a szemlencséjük a mínuszos lencse mögött annyit, amennyi szükséges, amikor közelre néz. Ám a mikor beindul a szemlencse öregedése, azaz már nem képes előállítani annyi plusz dioptriát amennyi kell, ők is észlelnek egyfajta változást. Attól függően, hogy mekkora dioptriát viselnek, lehet egy pillanat, amikor közelre nem kell szemüveg, vagy egy másik dioptriájú szemüveg kell.

Hogy is van ez?

Ez szimpla matek. Vegyünk egy egyszerű példát. Emberünk, Béla -1 dioptriát hord mindkét szemére, kamasz kora óta. 45. életévére a szemlencséje elveszített a közeli alkalmazkodó képességéből +1 dioptriát. Ezt kell pótolni ahhoz, hogy közelre jól lásson. Tehát amikor olvasni szeretne a -1 dioptriás szemüvege elé, amit ugye állandóan hord és távolra tökéletesen lát is vele, be kellene tenni +1 dioptriát. Számoljunk: -1+1=0, tehát olvasáshoz leveheti a szemüvegét. Ilyenkor mondják sokan, hogy megjavult a szemem. Pedig nem. Sőt, fontos tudni, hogy a folyamat nem áll meg!

Bélának tehát előre bekészíthetem az 55. szülinapi ajándékát, egy +1,00 dioptriás olvasó szemüveget. Ugyanis maga az addíció (az a dioptria, amit pótolni kell a közeli távolságra) mértéke egy általános érvényű szabály szerint 90%-os pontossággal megmondható az életkorból.

Az azonban rendkívül fontos, hogy ezt a dioptriát, ahogy a nevéből is következtetni lehet, mindig hozzá kell adni a „távoli” dioptriához, ami sokszor jobb- és baloldalon eltérő és/vagy speciális értéket (cylinder) is tartalmaz. Többek között ezért nem ajánlott előre gyártott kész olvasó szemüveget venni.

Az imént említett cylinder még egy érdekes fogalom. Ehhez a lencséhez jól illik a szmoking, de valójában ennél kicsit prózaibb a megfejtés. Ezért igazából Newton a felelős. Vagy az alma. Vagy ki tudja, de a lényeg, hogy a gravitáció hat a szerveinkre, így a szemünkre is. Mégpedig úgy, hogy a szem fejlődése során szeretne gömb alakú lenni, vagy maradni, de a fránya gravitáció nem engedi. Ezért kicsit tojásdad, rögbi labda alakú lesz. Na, már most tudjuk, hogy a gömb középpontja a palástja minden pontjáról pontosan ugyanolyan távolságra van. Ugyanez nem mondható el a tojásról. Mondjuk a tojás legalább finom, ha jól készítik el. J Na de maradjunk a szemnél. A tojás alaknál a felszínéről különböző pontokban mérve az optikai középpontja (fókusz pont) eltérő távolságra esik. Az a tény, hogy a szem nem szabályos gömb alakú, optikailag annyit eredményez, hogy a szembe jutó fénysugarak nem egy fókuszpontban egyesülnek. Ahhoz hogy egy pontba essenek a teljes kör (360 fok) valamely pontján, azaz adott fokban egy extra dioptriát kell beletenni a lencsébe, hogy a kósza fénysugarak is a megfelelő helyre kerüljenek. Ez maga a cylinder érték. Egy dioptria és a pontos helyét meghatározó fok. Pl. -1,25 dioptria 110 fokban.

Ennyi fért mai cikkünkbe, legközelebb innen folytatjuk.

Turi Szabolcs – flyweargroup.hu

 

Sütik használata

A weboldal cookiekat használ. Néhány cookie elengedhetetlen az oldal megfelelő működéséhez, míg mások segítenek nekünk a weboldal fejlesztésében és beállításaidat tárolják. Az alábbiakban elfogadhatot a cookie-k használatát, vagy megnyithatod a részletes beállításokat. Ezt az ablakot bármikor újra megnyithatod a lábléc "Sütik" gombjára kattintva.

Cookiek elfogadása
Rendben